RUSZIN KULTÚRA ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS
PRO ARTE RUTHENORUM DÍJ
A Ruszinok Világkongresszusa a Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve 2019-ben alapította meg a Manajló Iván nevét viselő Ruszin Képzőművészeti Nemzeti Díjat, a „Pro Arte Ruthenorum”.
A képzőművészet történelmileg is az egyik alapja a Kárpátaljai ruszin identitásnak. Kultúránk számos híres művészt adott a világnak, sőt, olyan fogalom, mint a „Kárpátaljai Festészeti Iskola” - egyedülálló jelenség a világművészetben. Művészetünk támogatása és fejlesztése felbecsülhetetlen szerepet játszik a Kárpátaljai ruszin identitás megőrzésében.
Manajló Iván festőművész (1942-2010) – a ruszin művész dinasztia képviselője és a magyarországi ruszin közösség aktív tagja - élete során jelentős hozzájárulást tett kultúránk fejlődéséhez és népszerűsítéséhez a világban. Művész-tanárként több generáció fiatal alkotót nevelte, művészeti egyesületeket szervezett és nemzetközi művészeti szimpóziumokat tartott ruszin alkotók számára.
Manajló Iván jelentős festészeti örökséget hagyott hátra. Fő művészi hitvallása mindig az innovációra, az önújításra és az új horizontok felé való törekvés volt, tiszteletben tartva a ruszin nép történelemét és a kulturális hagyományait – amelynek fiai vagyunk.
Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatunk kiadta gazdagon illusztrált albumot ruszin-, magyar- és angol nyelven, mely mélyen tárja fel a Manajló Iván művészeti örökségét. Illetve számos Tv-csatorna dokumentumfilmet készített, amelyek bemutatják az alkotó életpályát. Kiemelkedő művészeti és közösségi hozzájárulását jelentős számú díjjal és elismeréssel tüntették ki.
Összegezve, a Manajló Iván nevét viselő Ruszin Művészeti Nemzeti Díj, a „Pro Arte Ruthenorum” alapításának célja, hogy támogassuk és elismerjük azokat a kortárs ruszin alkotókat, akik munkásságukkal jelentős hozzájárulást tettek a ruszin művészet fejlődéséhez és népszerűsítéséhez világszerte. Ezt a díjat a zsűri döntése alapján évente egy ruszin művésznek vagy kulturális szervezetnek ítélik oda. A díj egy névre szóló kristály trófeából, egy diplomából és anyagi támogatásból áll. Bárki a világon javaslatot tehet a jelölésre.
A Díj alapításával további hozzájárulást tesszünk a Ruszinok nemzeti újjászületéséhez, a rendkívül gazdag és egyedi ruszin kultúránk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és világszerte való népszerűsítéséhez.
Beleny Mihájlo
– a „Pro Arte Ruthenorum” Manajló Iván-díj kitüntetettje – 2025.
„A „Pro Arte Ruthenorum” díjat mély hálával fogadom, mert számomra ez nemcsak szakmai elismerés, hanem annak megerősítése is, hogy a ruszin kultúra emlékezete, hite és formába öntött lelke ma is él és értéket jelent.”
– Mihájlo Beleny
2025. december 4-én pénteken Ungváron, a Manajló Fedor Nemzeti Festőművész Múzeum emlékházában ünnepélyes keretek között átadták a Manajló Iván nevét viselő „Pro Arte Ruthenorum” nemzeti díjat az idei díjazottnak, Mihajlo Belenynek.
A ruszin képzőművészetért járó díj alapítói a Ruszinok Világkongresszusa és a Váci Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat (Magyarország).
A díjat a Ruszinok Világkongresszusának XV. ülésén hozták létre 2019-ben, amely akkor a Lőcsei Fürdőkben zajlott. Az idei díjazottat a XVIII. Ruszinok Világkongresszusán jelentették be Bukarestben.
A díjat átadta Manajló Ivan lánya
A díjat Viktória Manajló-Prihodko, a kiváló festőművész és pedagógus Iván Manajló lánya adta át, akiről a díj elnevezést kapta.
Beszédében emlékeztetett arra, hogy Mihájlo Beleny kapcsolódik az ő nagyapja, a kárpátaljai festészet egyik kiemelkedő alakja, Fedor Manajló múzeumához, hiszen ő készítette a festő emléktábláját a múzeum falára, továbbá két érmet is Manajló Fedor portréjával.
„Ő olyan termékeny szobrász, hogy kevesen tettek annyit kultúránk fejlődéséért, mint ő,” hangzott el a díjátadó során.
A ruszin kultúra élő ereje
Gratulációját tolmácsolta Manajló András festő is, a híres ruszin család másik képviselője és a díj egyik alapítója.
„Ma nem csupán egy díjat adunk át — ma a ruszin kultúra élő erejét ünnepeljük,” írta köszöntőjében Manajló András.
„Ma különös tisztelettel nevezzük meg a 2025-ös év díjazottját, Mihájlo Belenyt, a ruszin szobrászt, akinek alkotásai a Kárpátalja és a ruszin nép lelki történetének kőbe foglalt krónikáivá váltak. Művei – az emlékezet formába öntött megjelenései, a hagyomány tisztelete, a hit és a szeretet kifejezése – mind a ruszin kultúra mély értékeit tükrözik,” fogalmazott a díj alapítója
Hangsúlyozta, hogy Beleny azokat a szobrokat is megalkotta, amelyek Alekszandr Duhnovicsnak, más ruszin nemzeti ébredés alakjainak, lelki pásztoroknak és egyszerű kárpátaljai embereknek állítanak emléket, és ezek az alkotások lettek a ruszin történelmi önazonosság alapkövei.
„A ti munkátok – népünk sorsának része. A ti szobraitok – a mi kőbe vésett imádságaink,” olvasható a köszöntőben.
Mihájlo Beleny – rövid életrajz
Mihájlo Beleny (1951. május 19., Liskovecz, Kárpátalja) a legkiválóbb kortárs művészek egyike. Ő Ukrajna érdemes művésze, többek között Osztróvszkij-díj és Vakarov-díj kitüntetettje, tagja az Ukrajna Nemzeti Képzőművészeti Társaságnak, a Nemzeti Újságíró- és a Nemzeti Designertársaságnak.
Leginkább szobrászatban bontakoztatta ki tehetségét, különösen monumentális alkotásokban. Művei közé több mint három tucat emlékmű tartozik, köztük a Duhnovics-szobor Ungváron és a Sándor Petőfi-szobor a munkácsi Pálánok várában.
Beleny közel 500 érmet alkotott, amelyek többsége a történelem, tudomány és világkultúra kiemelkedő alakjainak szól. Több mint 80 emléktáblát tervezett olyan kárpátaljai személyiségeknek is, mint Andrij Bachinszkij püspök, Teodor Romža, Jozef Bokšaj, Erdélyi Béla és Fedor Manajló.
Mihájlo Beleny grafikus is, ő volt az első Kárpátalján, aki Alekszander Duhnovics életútját illusztrálta grafikán keresztül. Munkái Ukrajnában, Oroszországban, Olaszországban, Franciaországban és Szlovákiában is megtalálhatóak.
